Eredetileg úgy volt, hogy autóval megyünk. Ez azért tűnt jó megoldásnak, mert egyrészt velem utazhat Arcibald a hörcsög, másrészt pedig mert meglehetősen sok cucc befér. Ennek fényében el is kezdtem átselejtezni a cuccaimat, aminek erdményeképp két doboznyi gyűlt össze, ami itthon marad. Időközben a tesómék is elkezdtek kiszállítandó cuccokat diktálni és hamar kezdtem azt hinni, hogy versenyeznek, hogy ki tud hülyébb tárgyat kitalálni, amit magammal kéne vinnem. Ilyenek, mint szennyestartó, akasztórúd, függöny... Oké, a szennyestartóért megszakadt volna a szívem, ha itthon kell hagynom és tudom hogy a többi is az én érdekemet szolgálja, csak kezdett az a kép lebegni előttem, hogy nem csak egy személyautót, de egy nyerges kamiont is meg tudnék tölteni.

Aztán jött a kopp. Repülővel megyünk. Mind időben, mind anyagilag jobb így csakhát az életemet 2x20 kg-ra kellett redukálnom. Haha. Hittem én. De nem. Ugyanis a légitársaság, amit kinéztünk, nem enged fel poggyászt a gépre. Nem, egyet sem. Kicsit sem. Így újabb logisztika után 2x15 kg maradt, amit vihetek. Ezt egy csomagküldő szolgálat fogja kihozni, elvileg 5 munkanapon belül. Csakhát... Nem is tudom. Szerintem olyan csak a filmekben van, hogy az ember feladja a csomagját, aztán felszáll a gépre, az kicsit több, mint két óra múlva simán landol, a reptéren a családtagok mosolyogva várnak és másnap csönget a futár a holmimmal, ami ép és hiánytalan.

Most itt vagyok 1 órával az indulás előtt és elkeseredetten járom újra meg újra ugyanazokat a köröket. De jó lenne még ezt is betenni, de jó lenne, ha az beférne még valahova... De nem. A hörcsögtől is elbúcsúzom... Viszont a szennyestartó jön :)